Csopak sokat megőrzött az elmúlt korok jellegzetes építményeiből, amelyek ma is jól illeszkednek a történelmi tájba. A régi stílusú épületek helyreállítása és megóvása lehetővé teszi vendégeinknek, hogy bepillantást nyerjenek e téren is vidékünk gazdag múltjába.
LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK
Csopak látnivalókban is gazdag település. Az Árpád-korban épült Szent István templom 1830-ban egy villámcsapás miatt leégett, s a templomból megmaradt Csonkatorony a község jelképévé és fő nevezetességévé vált.
A Kossuth Lajos utcában láthatjuk az egykori Kövesd falu Szent Miklós templomának romjait. A templom még a XIII. században épült. Csopak modern római katolikus templomát 1985-ben építették fel, melynek tűzzománc oltárképe és stáció képei igazi művészeti élményt nyújtanak.
Csopak nevezetességei közé tartoznak vízimalmai is. Az idők során azonban ezek elpusztultak. Az egyetlen megmaradt vízimalmot 1910-ben építették, ez még ma is működőképes, s benne kiállítást láthatunk. A csopaki strand bejárata előtt díszkutat láthatunk. A kutat 1996-ban építette az önkormányzat.
Sok szép oromfalas, változatos stukkó díszítményű, évszámmal ellátott présház teszi változatossá a csopaki sétát, miközben a borosgazdák borkóstolóra invitálják az arra sétálókat. Érdekesek az emeletes présházak is; alul a pince ajtaját is sokszor faragások, szép kovácsoltvasak díszítik.
Itt található a Balatonpart legszebb strandja. 12 000 m2-en számos kiszolgálóegységgel, óriáscsúszdával, hideg-meleg vizes tusolóval, gyermekjátszóterekkel, strandröplabda-pályával, éttermekkel. Főbejárati épülete 1996-ban épült.
Csopak környékén számos szénsavas feltörést ismerünk. Jelentősebbek a 73-as út mellett a Bodonkút, az Öreghegy oldalában a Nagykút, a Kerekedi öbölben a Nádaskút.
A 317 m magas Csákányhegy csúcsán 1972-ben épült, fából készült kilátótorony, melynek erkélyéről csodálatos kilátás nyílik a tó keleti medencéjére és a Bakony hegység déli nyúlványaira. Elérhető a kék turistajelzésen.
TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, KÖRNYÉKBELI KIRÁNDULÓHELYEK
A kirándulni, túrázni vágyók számára kitűnő hely Csopak. Kellemes sétát tehetünk a környéken, de kialakított túrautak is vannak. A kék jelzésen elindulva a Csákány-hegy kilátójához juthatunk fel. A hegy Csopak felett magasodik, s lenézve csodálatos balatoni panoráma tárul szemünk elé. A piros jelzésű út Paloznakra vezet, ahol megnézhetjük a Király-kúti forrást. A nem messze fekvő Kálvária domb is kitűnő túracélpont lehet. A környező szőlőhegyekre is érdemes ellátogatni.
BORKULTÚRA
Csopak másfél száz évvel ezelőtt is a boráról volt híres: "Itt Csopaknál igazán a bor hazájában találhatja magát minden idegen, kik ide vaspályán, a Kisfaludy-gőzösön mind sűrűbben érkeznek" - írta egy újság 1863-ban. A környék kedvező természeti adottságainak köszönhetően Csopakon rendkívül sok szőlőültetvény és gyümölcsös található. A csopaki bor legfőbb alkotóeleme az olaszrizling szőlő.
Az elmúlt időszakban a szőlőművelés tovább fejlesztéséhez hozzájárulva néhány jelentős pincészet alakult ki, új szőlőtelepítésekkel, pince borház építésekkel emelik a község színvonalát és a csopaki bor hírnevét. Ehhez kapcsolódik az évenként megrendezésre kerülő borverseny, melynek során az "Év Borosgazdája" kitüntető cím kerül átadásra.
TELEPÜLÉSTÖRTÉNET
A település már ősidők óta lakott volt. Ezt bizonyítják a római korból talált leletek: római kori épületmaradványokra, pincékre és téglasírokra bukkantak ezen a környéken. A honfoglalás után az itt letelepedett magyarok folytatták a rómaiak által elkezdett szőlőművelést. Ekkor épültek a Séd partjára a híres csopaki vízimalmok is.
Ezen a tájon régen három település: Csopak, Nosztre és Kövesd feküdtek. Kövesd falut 1121-ben említik először, Csopak falu első írásos említése pedig 1277-ből való. Már ebben az időben működtek Csopakon vízimalmok. Nosztre falu nem sokkal később nyomtalanul elpusztult. A másik két falu egyesüléséből jött létre a ma látható Csopak. A Csopak név eredete valószínűleg egy már kipusztult balatoni halfajta nevéhez vezethető vissza.
A török időkben véres harcok folytak itt, s a környék ezt nagyon megsínylette. Az itt található vízimalmok nagy része elpusztult. A törökök legyőzése után béke köszöntött be, de ez sem tartott sokáig, mert kitört a Habsburgok elleni háború, s ez újra visszavetette a falu fejlődését. A környékről sokan elmenekültek. A háborúk elmúltával a környék fejlődésnek indult. A XVIII. században telepesek érkeztek ide és ezzel újra felvirágzott a szőlőművelés és a malomipar.
A Balaton keleti medencéjének északi partszakasza vált a tó körül legkorábban fürdőhellyé, így a legelső üdülőhely, Balatonfüred mellé korán, már a reformkorban felsorakozott a szomszédos Csopak is. A 20. század elején a község a középosztály kedvelt nyaralóhelyévé vált. A balatoni fürdés lehetőségén kívül jelentős szénsavas gyógyvize is; a ma is működő Szent József Gyógyforrást 1934-ben építették ki.
Ma a község üdülőhelyként és borvidéke központjaként él a köztudatban. A helyi malomipar ma már csak történeti emlék, savanyúvize azonban olyan érték, mely újbóli felfedezésre vár.